Get Adobe Flash player

Csongrádi borvidék

A borvidék a szőlő tenyészidőszakában az ország legmelegebb és napfényben leggazdagabb tája. Története a középkorig nyúlik vissza. Kezdetben főként a folyóvölgyi, ártéri területeken a lugasos szőlőművelés alakult ki, és főleg a mezővárosok határában fejlődött a szőlőtermesztés. A XVI-XVII. századi népmozgások ide is eljuttatták a balkáni eredetű vörösborkultúrát és a Kadarkát. Elterjedt volt a fej művelésmód. Ezt a téli fagy ellen úgy védték, hogy talajjal betakarták. Gyalogművelést alkalmaztak, azaz támrendszer nélkül termesztették. XVIII. század első felében megindult a futóhomok a Duna-Tisza közén. Mária Terézia 1779-ben rendeletben szorgalmazta a szőlőtelepítést az Alföldre, hogy a futóhomokot megkössék. A filoxéra a homoktalajokon (75-80% kvarctartalom felett) nem tud megélni, ezért az Alföldön nem okozott olyan jelentős kárt, mint más borvidékeken. Elsősorban vörös- és siller borok váltak híressé a városi polgárok és a kereskedők révén. Változatos, szélsőséges klímája a Kiskunsági borvidékéhez hasonló, de itt nagyobb a besugárzás éves mennyisége. Ez az ország egyik legmelegebb borvidéke. Talaja meszes homok, részben mésztelen hordalék- és homoktalajok, helyenként lösz és lösszel kevert homok. 

Jellemző szőlőfajták: kékfrankos, kadarka, zweigelt, olaszrizling, chardonnay, rajnai rizling, cserszegi fűszeres, kövidinka.

Borstílus   közepes vagy magas alkolohol tartalom, alacsony savtartalom

A borvidék borútjai, borász egyesületei:

A borvidék tartozó települések:

Csongrádi körzet: Csongrád, Hódmezővásárhely,

Kisteleki körzet: Balástya, Csengele, Kistelek, Pusztaszer, Szatymaz,

Mórahalmi körzet: Ásotthalom, Bordány, Domaszék, Kiskundorozsma, Mórahalom, Zákányszék, Zsombó,

Pusztamérgesi körzet: Forráskút, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés

Pincészetek                          Szálláshelyek                                      Éttermek