Get Adobe Flash player

Bükkaljai borvidék

A szőlőművelés kezdeteiről keveset tudunk. Egy 1313-ban megjelent oklevél említi először a szőlőt, és sejteti, hogy a szőlőtermesztés a helyi mezőgazdaság fontos ága. Az említett szőlőbirtokot a Pálos szerzeteseknek adományozta Ernyefi István, a diósgyőri vár akkori ura. 1503-ban Ulászló megerősíti a város korábbi borszabadalmát: "Miskolcon idegen bort nem árulhat, aki ez ellen vét, a bévitt bort elveszíti." Az egykori bükkaljai borvidék a Bükk hegység déli, délkeleti lankáin terül el. Az enyhe lejtőkön elhelyezkedő szőlőültetvények kedvező ökológiai adottságokkal rendelkeznek. A déli hegyoldalakon gyakran aszúsodott a szőlőbogyó. A középbirtokosok mellett a múltban a kisebb-nagyobb uradalmak jártak az élen a borok minőségi versenyében. Az utóbbi évtizedeket fajtaváltás és korszerű üzemi ültetvények létesítése jellemezte. Pezsgőalapanyagot és Traubisoda-alapanyagot termeltek. A magánborászatok, pincészetek a palackozásban háttérben maradtak a második ezredfordulón. 

Jellemző szőlőfajták: olaszrizling, leányka, chardonnay, furmint, hárslevelű, rizlingszilváni, cserszegi fűszeres, zöldveltelini, kékfrankos, zweigelt 

Borstílus: A borvidék tüzes, karakteres, kellemes savösszetételű, illat- és zamatgazdag fehérborai kiváló minőségűek és a vörösborai is jó zamatúak.

A borvidék borútjai, borász egyesületei: Bükkaljai Borút Egyesület

A borvidék tartozó települések:

Aszaló, Barabás, Bogács, Borsodgeszt, Bükkaranyos, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Edelény, Emőd, Harsány, Kács, Kisgyőr, Kistokaj, Mályi, Megyaszó, Mezőkövesd, Miskolc, Nyékládháza, Sály, Szikszó, Tard, Tibolddaróc, Vatta

Pincészetek                          Szálláshelyek                                      Éttermek