Get Adobe Flash player

Egri borvidék

Gazdag középkori múlttal rendelkező borvidék. Eger már a X. századtól lakott volt és a XI. század elején már jelentős nagyságú település lehetett. Az első püspökségek egyikét Egerben alapítatta Szent István királyunk. A püspökségre költöző szerzetesek magukkal hozták hazájukból az ott honos szőlőfajtákat is. A tatárjárás megtizedelte a lakosságot. IV. Béla király ide is telepített vallonokat, akik a szőlőtermesztési és a borkészítési ismereteiket meghonosították (pl.: a hordó használatát). Az Eger környéki dombok irtáshelyeit a XIII - XIV. században telepítették be szőlővel. A megtelepedő cisztercita szerzetesek ezekből a szőlőkből fedezték borszükségletüket. Az Oszmán Birodalom északi határterülete volt Eger, ahol a kadarka mellett régi fehérborszőlőfajták díszlettek a Bükk-hegység déli lejtőin. Riolittufa talajba vájt pincékben, Eger föld alatti labirintusában érnek ma is a híres egri borok. A vidék vörösbort adó fő szőlőfajtája korábban a kadarka volt. Jelenleg a kékfrankos és a kékoportó, a legfontosabb fehérborszőlő-fajták közül pedig a leányka, az olaszrizling és a tramini a legjelentősebb. A borvidék világhíres terméke az egri bikavér, amelynek alapját eredetileg a kadarka, jelenleg a kékfrankos adja, de a házasításhoz kékoportó, cabernet, és merlot fajtát is felhasználnak a gazdák különböző titkos receptjeik szerint. Az egri bikavér többéves fahordós érlelés után, állami ellenőrzőjeggyel, különleges minőségű borként kerül forgalomba, és kiválóságából adódóan a külpiacokon a tokaji aszú után a legismertebb magyar bor. Éghajlatára jellemző, hogy viszonylag későn tavaszodik, száraz jellegű. Talaja hegy- és domboldalakon, főleg miocén korú riolittufán, ezenkívül agyagpalán, nyirokon kialakult fekete színű, mészben szegény nyiroktalaj, barnaföldek, agyagbemosódásos barna erdőtalajok 

Jellemző szőlőfajták: kékfrankos, kékoportó, cabernet sauvignon, merlot, zweigelt, leányka, olaszrizling, hárslevelű, tramini, chardonnay, ottonel muskotály, rizlingszilváni.,

Borstílus az egri vörösborok jellegzetessége a szép szín és ízben tanninban gazdag, finom csersavtartalom. Többéves fahordós ászkolás után a kitűnő mikroklímájú pincékben ezek kellemesen fanyar, bársonyos, telt, zamatgazdag borokká érlelődnek. A fehérborok harmonikusak és finom illattal, zamattal rendelkeznek.

A borvidék borútjai, borász egyesületei

A borvidék tartozó települések:

Debrői körzet: Aldebrő, Feldebrő, Kompolt, Tarnaszentmária, Tófalu, Verpelét,

Egri körzet: Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szomolya

Az Év Borásza díj: 1995 Thummerer Vilmos, 2005 Vincze Béla, 2009 Dr. Lőrincz György

Az Év Pincészete:  2011 Thummerer Pincészet 

Pincészetek                          Szálláshelyek                                      Éttermek