Get Adobe Flash player

Soproni borvidék

Magyarország egyik legrégibb borvidéke, ahol a régészeti növénytan szőlőmag leleteinek tanúsága szerint már a kelták korában is volt szőlőtermesztés. Az előalpesi, északnyugat felől védett szőlőlejtőkön kiegyenlített az éghajlat, hazánkban ez a legmagasabban fekvő szőlőtermő terület. A középkori folyamatos német betelepülést követően a 19. század első harmadáig főként a fehérborkészítés terjedt el, elsősorban a Zapfennek nevezett furmintból. A pincék a városfalon belül, a polgárházak alatt épültek - a német-osztrák szőlővidékekhez hasonlóan -, és évszázadokon keresztül itt forrt ki a bor. A 19. század első harmadától a kékszőlő-fajták meghonosodásával a fehérborok helyett a vörösborok (kékfrankos) váltak uralkodóvá. A Fertő tó partját övező termőterületek különleges sajátossága, hogy a vízfelület tükörfelületként felerősíti a napfény melegítő, érlelő hatását és a tó párolgásával együtt kedvező klímát biztosít. A talaj szerkezete, a löszben-csillámpalában, illetve agyagban való gazdagsága - megfelelő alapot teremt egy kiváló szőlőkultúra megteremtéséhez.

Jellemző szőlőfajták: elsősorban kékfrankos, kisebb mértékben zweigelt, merlot, cabernet sauvignon, kékoportó, chardonnay, tramini, zöldveltelini. 

Borstílus Savhangsúlyos vörösborainak tannintartalma kevésbé erőteljes, fehérborai illatban és gyümölcsös zamatokban gazdagok, de gyakran kemények, szárazak.

A borvidék borútjai, borász egyesületei: Soproni Borút Egyesület, Kőszeg-Vashegy Borút Egyesület

A borvidék tartozó települések

Kőszegi körzet: Csepreg, Felsőcsatár, Kőszeg, Vaskeresztes,

Soproni körzet: Fertőboz, Fertőendréd, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Harka, Hidegség, Kópháza, Nagycenk, Sopron

 Pincészetek                          Szálláshelyek                                      Éttermek