Felső-Magyarországi borrégió
Bükkaljai borvidék
A szőlőművelés kezdeteiről keveset tudunk. Egy 1313-ban megjelent oklevél említi először a szőlőt, és sejteti, hogy a szőlőtermesztés a helyi mezőgazdaság fontos ága. Az említett szőlőbirtokot a Pálos szerzeteseknek adományozta Ernyefi István, a diósgyőri vár akkori ura. 1503-ban Ulászló megerősíti a város korábbi borszabadalmát: "Miskolcon idegen bort nem árulhat, aki ez ellen vét, a bévitt bort elveszíti." Az egykori bükkaljai borvidék a Bükk hegység déli, délkeleti lankáin terül el. Az enyhe lejtőkön elhelyezkedő szőlőültetvények kedvező ökológiai adottságokkal rendelkeznek. A déli hegyoldalakon gyakran aszúsodott a szőlőbogyó. A középbirtokosok mellett a múltban a kisebb-nagyobb uradalmak jártak az élen a borok minőségi versenyében. Az utóbbi évtizedeket fajtaváltás és korszerű üzemi ültetvények létesítése jellemezte. Pezsgőalapanyagot és Traubisoda-alapanyagot termeltek. A magánborászatok, pincészetek a palackozásban háttérben maradtak a második ezredfordulón.
Jellemző szőlőfajták: olaszrizling, leányka, chardonnay, furmint, hárslevelű, rizlingszilváni, cserszegi fűszeres, zöldveltelini, kékfrankos, zweigelt
Borstílus: A borvidék tüzes, karakteres, kellemes savösszetételű, illat- és zamatgazdag fehérborai kiváló minőségűek és a vörösborai is jó zamatúak.
A borvidék borútjai, borász egyesületei: Bükkaljai Borút Egyesület
A borvidék tartozó települések:
Aszaló, Barabás, Bogács, Borsodgeszt, Bükkaranyos, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Edelény, Emőd, Harsány, Kács, Kisgyőr, Kistokaj, Mályi, Megyaszó, Mezőkövesd, Miskolc, Nyékládháza, Sály, Szikszó, Tard, Tibolddaróc, Vatta
Pincészetek Szálláshelyek Éttermek
Egri borvidék
Gazdag középkori múlttal rendelkező borvidék. Eger már a X. századtól lakott volt és a XI. század elején már jelentős nagyságú település lehetett. Az első püspökségek egyikét Egerben alapítatta Szent István királyunk. A püspökségre költöző szerzetesek magukkal hozták hazájukból az ott honos szőlőfajtákat is. A tatárjárás megtizedelte a lakosságot. IV. Béla király ide is telepített vallonokat, akik a szőlőtermesztési és a borkészítési ismereteiket meghonosították (pl.: a hordó használatát). Az Eger környéki dombok irtáshelyeit a XIII - XIV. században telepítették be szőlővel. A megtelepedő cisztercita szerzetesek ezekből a szőlőkből fedezték borszükségletüket. Az Oszmán Birodalom északi határterülete volt Eger, ahol a kadarka mellett régi fehérborszőlőfajták díszlettek a Bükk-hegység déli lejtőin. Riolittufa talajba vájt pincékben, Eger föld alatti labirintusában érnek ma is a híres egri borok. A vidék vörösbort adó fő szőlőfajtája korábban a kadarka volt. Jelenleg a kékfrankos és a kékoportó, a legfontosabb fehérborszőlő-fajták közül pedig a leányka, az olaszrizling és a tramini a legjelentősebb. A borvidék világhíres terméke az egri bikavér, amelynek alapját eredetileg a kadarka, jelenleg a kékfrankos adja, de a házasításhoz kékoportó, cabernet, és merlot fajtát is felhasználnak a gazdák különböző titkos receptjeik szerint. Az egri bikavér többéves fahordós érlelés után, állami ellenőrzőjeggyel, különleges minőségű borként kerül forgalomba, és kiválóságából adódóan a külpiacokon a tokaji aszú után a legismertebb magyar bor. Éghajlatára jellemző, hogy viszonylag későn tavaszodik, száraz jellegű. Talaja hegy- és domboldalakon, főleg miocén korú riolittufán, ezenkívül agyagpalán, nyirokon kialakult fekete színű, mészben szegény nyiroktalaj, barnaföldek, agyagbemosódásos barna erdőtalajok
Jellemző szőlőfajták: kékfrankos, kékoportó, cabernet sauvignon, merlot, zweigelt, leányka, olaszrizling, hárslevelű, tramini, chardonnay, ottonel muskotály, rizlingszilváni.,
Borstílus az egri vörösborok jellegzetessége a szép szín és ízben tanninban gazdag, finom csersavtartalom. Többéves fahordós ászkolás után a kitűnő mikroklímájú pincékben ezek kellemesen fanyar, bársonyos, telt, zamatgazdag borokká érlelődnek. A fehérborok harmonikusak és finom illattal, zamattal rendelkeznek.
A borvidék borútjai, borász egyesületei
A borvidék tartozó települések:
Debrői körzet: Aldebrő, Feldebrő, Kompolt, Tarnaszentmária, Tófalu, Verpelét,
Egri körzet: Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szomolya
Az Év Borásza díj: 1995 Thummerer Vilmos, 2005 Vincze Béla, 2009 Dr. Lőrincz György
Az Év Pincészete: 2011 Thummerer Pincészet
Pincészetek Szálláshelyek Éttermek
Mátrai borvidék
A Mátra-hegység déli lankáin az északról védett szőlőterületeken már a középkorban is jelentős bortermelés folyt. Több világi és egyházi uradalmi szőlő, sőt középkori pince hirdeti a helyi bortermelés hírét. Leghíresebb a 18. század közepén épített gyöngyöstarjáni un. Haller-uradalmi dézsmapince, melynek feneketlen gyomra nyelte el a környék musttermését, hogy kiváló fehérbort érleljen. A 20. század első harmadában a Károlyi-uradalom debrői hárslevelűje ért el világhírnevet. A nagy múltú gyöngyösiek mellett az abasári, domoszlói, nagyrédei és visontai borok is híresek. A borvidékre a szőlőültetvények kiváló gondozottsága a jellemző. Az utóbbi két-három évtizedben a borvidéken csak minőségi fajtát telepítettek. Változatos talajú. Megtalálható a pannonagyagon, márgán, löszön, andeziten, riolittufán kialakult barna erdőtalaj, fekete nyiroktalaj, agyagbemosódásos barna erdőtalaj, barnaföld. Talajai többnyire mészben szegények
Jellemző szőlőfajták: olaszrizling, hárslevelű, szürkebarát, chardonnay, rizlingszilváni, tramini, leányka, ottonel muskotály, kékfrankos, zweigelt, cabernet sauvignon.
Borstílus a fehérborok fűszeres illatúak, testesek, tüzesek, harmonikusak. Az illatgazdag vörösborok könnyű, üde savakkal, alacsony cserzőanyag-tartalommal rendelkeznek.
A borvidék borútjai, borász egyesületei
A borvidék tartozó települések:
Mátrai körzet: Abasár, Apc, Atkár, Detk, Domoszló, Ecséd, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Halmajugra, Hatvan, Karácsond, Kisnána, Markaz, Nagyréde, Pásztó, Rózsaszentmárton, Szücsi, Vécs, Visonta,
Síkvidéki körzet: Budapest-Rákosliget, Kerepes, Kisnémedi, Mogyoród, Őrbottyán, Szada, Szendehely, Vác, Vácegres, Vácrátót, Veresegyház
Az Év Pincészete: 2002 Szőlőskert Nagyréde
Pincészetek Szálláshelyek Éttermek