Felső-Pannónia borrégió
Etyek-budai borvidék
A szőlőtermesztés régi hagyományokra nyúlik vissza. Az első írásos szőlőhegyi rendtartás a 15. századból maradt fenn és Tordas község határára vonatkozott (1480). A viszonylag kevés csapadék mellett a szeles, de napsütötte fennsíkok, a löszben gazdag és a mélyrétegű vályogtalajok jó adottságot jelentettek a minőségi szőlőtermesztés fejlesztéséhez. A borvidék szőlőiben a pákozdi, sukorói, nadapi, velencei szőlőhegyeken jó minőségű fehérbort ter¬melnek. A 19. század végén a Törley család híres pezsgője alapanyagának fehérborát is ezen a területen, Etyek térségében termelték. A sajátos ökológiai viszonyok, különösen a talaj magas mésztartalma miatt a szeles fennsíkokon rendszerint egészséges a szőlő, és a pezsgő-gyártáshoz ideális, nagy savtartalmú bor terem ezen a borvidéken.
Jellemző szőlőfajták: chardonnay, olaszrizling, rajnai rizling, pinot blanc, sauvignon, szürkebarát, zenit, zöldveltelini, királyleányka, cserszegi fűszeres.
Borstílus Üde, friss savas. A pezsgőalapborokon kívül a korai érésű, nagy értékű un. világfaj¬tákból kiváló minőségű, illat- és zamatgazdag, tüzes, testes borok is készülnek.
A borvidék borútjai, borász egyesületei: Etyeki Borút Egyesület, Velencei-tó Környéki Borút Egyesület
A borvidékhez tartozó települések:
Budai körzet: Budajenő, Budakeszi, Páty, Pilisborosjenő, Telki, Tök, Üröm,
Etyeki körzet: Alcsútdoboz, Bicske, Csabdi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Martonvásár, Tordas, Vál, Budapest XXII. kerület Budafok,
Velencei körzet: Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Velence
Az Év Borásza díj: 1992 Báthori Tibor (1954-2004), 2002 Malya Ernő
Pincészetek Szálláshelyek Éttermek
Móri borvidék
A Vértes hegység déli-délnyugati védett, napsütötte lejtőin már a római korban is termesztettek szőlőt. A borvidék mai rangját a 18. század eleji német telepesek alapozták meg, akiket a velük letelepedő kapucinus rend is segített a szőlőtermesztés fejlesztésében. A borvidék jelentősége különösen a filoxéravész idején nőtt meg, mivel itt a homok- és a homokkal kevert lösztalajon a filoxéra kevesebb kárt okozott. A borvidék uralkodó fajtája az 1960-as évekig az ezerjó volt, amely a tradicionális, alacsony tőkeművelés mellett kiváló minőségű borokat termett rendszeres zöldmunka mellett. Ez egyben termésritkítás, terméskorlátozás is volt, ami a jó minőséget biztosította. A magas művelés térhódításával más minőségi bort adó szőlőfajták is elterjedtek, de az ezerjó fajta neve mindmáig összeforrt a borvidék nevével. Éghajlata általában a Dunántúl északi részeire jellemző és hazai viszonyainkat tekintve közepes értékű a szőlőtermesztés szempontjából. A hegyek, dombok déli, délnyugati oldalain a kedvező mikroklíma viszonylag jó termőhelyi viszonyokat alakít ki. Talaja fő tömegében löszön, mészkőtörmelékkel kevert löszön, dolomiton kialakult agyagbemosódásos barna erdőtalaj, barnaföld, homok.
Jellemző szőlőfajták: ezerjó, leányka, tramini, chardonnay, rizlingszilváni, rajnai rizling, zöldveltelini, Irsai Olivér, királyleányka, ottonel muskotály
Borstílus savas, kemény borok, savtartalmuk a tokaji borokét is eléri, sőt, meghaladja (a korábbi évszázadokban aszút is készítettek a kedvező időjárás hatására). A borvidék rangos borai tüzesek, élénk savösszetételűek, testesek, illat- és zamatgazdagok.
A borvidék borútjai, borász egyesületei: Móri Ezerjó Borút Egyesület
A borvidékhez tartozó települések: Csákberény, Csókakő, Mór, Pusztavám, Söréd, Zámoly
Pincészetek Szálláshelyek Éttermek
Neszmélyi borvidék
A Duna és a Dunántúli-középhegység közötti szőlőhegyek védett, déli lejtői alkotják a borvidéket. Középkori hagyományokkal rendelkező, nagy múltú szőlő- és bortermő terület. Neszmély egykoron királyi bortermelő hely volt. A 19. század második felében az Esterházyak csákvári uradalmának ászári mintaszőlészete és pincészete szerzett messze földön hírnevet e vidéknek. Az utóbbi évtizedekben a szőlőtermesztés korszerűsítése a borminőség jelentős javulását és a borvidék rangjának emelkedését eredményezte. A második ezredfordulón az egyik legnagyobb, palackos bort készítő, exportáló nagyüzem, a Hilltop Neszmély Rt. őrködik a borvidék újból megteremtett jó hírnevén. Finom savú, a világízlésnek megfelelő, gyümölcs illatú és zamatú, könnyű, reduktív borokat készít az angol és a nyugat-európai piacra Kamocsay Ákos borászati vezetésével. Angliában az Év Bora rangot szerezték meg a cserszegi fűszeres fajta borával, majd ugyancsak Angliában az Év Borásza címet is elnyerték, míg végül 1998-ban Magyarországon is az Év Bortermelője címet kapta Kamocsay Ákos. A területre a hőmérséklet közepes ingadozása a jellemző. Az évi hőmérsékleti szélsőségek mérsékeltebbek, mint az alföldi borvidékeken. A páratartalom aránylag magas. A késő tavaszi és a kora őszi fagyok erőssége és gyakorisága mérsékelt. Csapadékátlaga közepes. A löszön kialakult barna erdőtalaj az uralkodó, de előfordulnak mészkövön, homokkövön, márgán és homokon képződött erdőtalajok is.
Jellemző szőlőfajták: olaszrizling, ezerjó, rizlingszilváni, tramini, chardonnay rajnai rizling, zöldveltelini, cserszegi fűszeres, királyleányka, ottonel muskotály
Borstílus: Könnyű, de kellemes savösszetételű, üde fehérborok.
A borvidék borútjai, borász egyesületei
A borvidékhez tartozó települések:
Ászári körzet: Ászár, Bársonyos, Császár, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Nagyigmánd, Vérteskethely,
Neszmélyi körzet: Baj, Bajót, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kesztölc, Kocs, Lábatlan, Mocsa, Neszmély, Nyergesújfalu, Mogyorósbánya, Süttő, Szomód, Tata, Tát, Tokod, Vértesszőlő
Az Év Borásza díj: 1999 Kamocsay Ákos, 2015 Szöllősi Mihály
Az Év Pincészete: 2004 Hilltop Neszmély, 2009 Szöllősi Pincészet
Pincészetek Szálláshelyek Éttermek
Pannonhalmi borvidék
Az egyik legkorábbi borvidékünk, ahol a magyarországi bencés főapátság uradalmaiban, falvaiban, a Szent Márton-hegyen már az államalapítás után szőlőt termesztettek és bort szűrtek. Kedvező fekvése és klimatikus adottságai (enyhe tél, mérsékelten száraz és meleg nyár) révén századokon át kiváló fehérborokat termeltek itt. A filoxéra óriási kártétele után a főapát és a rend papjai a falusi templomok szószékeiről hirdették a helyes és a racionális szőlőtermesztést és borászatot. Az utóbbi évtizedekben a napsütötte hegyoldalakon rangos minőségi fajták telepítésével megújult a borvidék és a pannonhalmi apátsági borászat. Talaja homokon, löszön kialakult barna erdőtalaj.
Jellemző szőlőfajták: olaszrizling, rajnai rizling, tramini, rizlingszilváni, chardonnay, cserszegi fűszeres, pinot noir.
Borstílus: könnyű élénk savú, telt ízű, rendkívül zamatos, borai illat- és zamatanyagokban gazdagok, magas az extrakt-tartalmúak, jellemzőjük a határozott fajta- és termőhelyi karakter.
A borvidék borútjai, borász egyesületei: Pannonhalmi Szent Márton Borrend
A borvidék tartozó települések: Écs, Felpéc, Győr-Ménfőcsanak, Győrság, Győrszemere, Győrújbarát, Kajárpéc, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Ravazd, Tényő
Az Év Pincészete: 2010 Pannonhalmi Apátsági Pincészet
Soproni borvidék
Magyarország egyik legrégibb borvidéke, ahol a régészeti növénytan szőlőmag leleteinek tanúsága szerint már a kelták korában is volt szőlőtermesztés. Az előalpesi, északnyugat felől védett szőlőlejtőkön kiegyenlített az éghajlat, hazánkban ez a legmagasabban fekvő szőlőtermő terület. A középkori folyamatos német betelepülést követően a 19. század első harmadáig főként a fehérborkészítés terjedt el, elsősorban a Zapfennek nevezett furmintból. A pincék a városfalon belül, a polgárházak alatt épültek - a német-osztrák szőlővidékekhez hasonlóan -, és évszázadokon keresztül itt forrt ki a bor. A 19. század első harmadától a kékszőlő-fajták meghonosodásával a fehérborok helyett a vörösborok (kékfrankos) váltak uralkodóvá. A Fertő tó partját övező termőterületek különleges sajátossága, hogy a vízfelület tükörfelületként felerősíti a napfény melegítő, érlelő hatását és a tó párolgásával együtt kedvező klímát biztosít. A talaj szerkezete, a löszben-csillámpalában, illetve agyagban való gazdagsága - megfelelő alapot teremt egy kiváló szőlőkultúra megteremtéséhez.
Jellemző szőlőfajták: elsősorban kékfrankos, kisebb mértékben zweigelt, merlot, cabernet sauvignon, kékoportó, chardonnay, tramini, zöldveltelini.
Borstílus Savhangsúlyos vörösborainak tannintartalma kevésbé erőteljes, fehérborai illatban és gyümölcsös zamatokban gazdagok, de gyakran kemények, szárazak.
A borvidék borútjai, borász egyesületei: Soproni Borút Egyesület, Kőszeg-Vashegy Borút Egyesület
A borvidék tartozó települések
Kőszegi körzet: Csepreg, Felsőcsatár, Kőszeg, Vaskeresztes,
Soproni körzet: Fertőboz, Fertőendréd, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Harka, Hidegség, Kópháza, Nagycenk, Sopron
Pincészetek Szálláshelyek Éttermek