Pécsi borvidék

A Mecsek déli lejtőin egészen Mohácsig magyar, szerb és német lakosú községek határában termelik a kitűnő italokat, melyek a 19. század közepe óta a pécsi pezsgőgyártás alapborait is adták. Pécs már az ókorban, majd a középkorban is ennek a bortermő területnek a központja volt. 1015-ben már 110 szőlőművest írtak össze a pécsváradi apátság szolgálatában. A borvidék a kereszténység elterjedésével tovább fejlődött és kiváló minőségi borok hazájává vált. Sokáig a kadarka vörösbora egyeduralkodó volt, mára a tüzes, fűszeres fehérborok a mértékadók. Klímája szubmediterrán jellegű, legmelegebb, leghosszabb tenyészidejű borvidékünk. Csapadéka közepes, inkább vízben szegény. Talaja palán, permi vörös homokkő és mészkő málladékán, márgán, löszön képződött nagyobb részben agyagbemosódásos barna erdőtalajok.

Jellemző szőlőfajták: olaszrizling, chardonnay, cirfandli, rizlingszilváni, hárslevelű, ottonel muskotály, királyleányka, tramini, rajnai rizling, zengő, zenit, zöldveltelini: cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot.

Borstílus  élénk lágy, telt, visszafogott illat- és ízvilág, magas alkoholtartalom.  A borok testesek, tüzesek, kissé lágyak. A borvidék különlegessége a pécsi cirfandli.

A borvidék borútjai: Pécsi-Mecseki Borút, Mohács-Bóly Borút

A borvidék tartozó települések:

Szigetvári körzet: Helesfa, Kispeterd, Mozsgó, Nagypeterd, Nyugotszenterzsébet, Szentlőrinc, Szigetvár,

Pécsi körzet: Boda, Cserkút, Hosszúhetény, Ivánbattyán, Keszü, Kiskassa, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Mecseknádasd, Pécs, Pécsvárad, Szemely,

Versendi körzet: Babarc, Bár, Bóly, Dunaszekcső, Hásságy, Lánycsók, Máriakéménd, Mohács, Monyoród, Nagynyárád, Olasz, Szajk, Szederkény, Versend

 Pincészetek                          Szálláshelyek                                      Éttermek